|
Horthy Miklós
Sturmgewehr 2006.06.01. 14:57
 Vitéz Nagybányai Horthy Miklós
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós
Horthy Miklós (1868-1957): tengerésztiszt, 1920-1944-ben Magyarország kormányzója. 1909-1914 között Ferenc József magyar szárnysegédje volt. Az első világháborúban a Habsburg, a Novara majd a Prinz Eugen cirkálók illetve csatahajók parancsnoka. Az otrantói tengeri csatában (1917. máj.), amelyben súlyosan megsebesült, kitüntette magát.1918. márc.-ban flottaparancsnok és ellentengernagy, majd az osztrák-magyar flotta főparancsnoka. Parancsnoki rátermettségével a lehető legkisebb áldozattal elfojtotta a cattarói matrózlázadást. A tanácsköztársaság idején Szegeden megalakult antikommunista ellenkormány hadügyminisztere, 1919. júl.-tól az általa szervezett nemzeti hadsereg fővezére. A nemzeti hadsereghez csatlakozott tiszti különítmények számos atrocitást követtek el, bírósági tárgyalás nélkül végeztek ki embereket, válaszul a vörös terrorra. Mihelyt helyzete megszilárdult, - a tiszti különítményeket feloszlatta. 1920. márc. 1-jén az országgyűlés – az antant támogatásával – kormányzóvá választotta, az államforma továbbra is királyság maradt. IV. Károly visszatérését a magyar trónra, az ún. királypuccsokat, nem utolsósorban a maradék szuverenitás védelmében, kétszer is meghiúsította. A napi politikába nem avatkozott be, a korszak kiemelkedő politikusai, Teleki Pál és Bethlen István élvezték támogatását az ország helyzetének gazdasági és politikai konszolidálásában, a bal- és jobboldali szélsőségek visszaszorításában és a keresztény szellemű középosztály megerősítésében. A korszak külpolitikájának középpontjában a trianoni békediktátum revíziója állott: reálpolitikai célként a magyar lakta területek visszanyerése, az érzelmi töltetű jelszavakban a történelmi Magyarország helyreállítása. Magyarország elszigeteltségének megszüntetése érdekében üdvözölte a közeledést Olaszországhoz. Vonakodva bár, de a német szövetséget is elfogadta. A belpolitikában elutasította a fasiszta törekvéseket és erélyesen föllépett a nyilaskeresztes mozgalommal szemben. Az 1930-as évek végén a revíziós sikerek nyomán már kiállt a német szövetség mellett, és Magyarország belesodródott a második világháborúba. A német kudarcokat követően pártolta a Kállai-kormány különbéke kísérleteit. Magyarország német megszállásait követően a németek követelésére Sztójayt nevezte ki miniszterelnökké, de a német megsemmisítő táborokról szerzett információk és a nemzetközi visszhang hatására páncélos alakulatok mozgósításával megakadályozta a budapesti zsidóság deportálását. 1944. aug. 29-én a németeket kiszolgáló Sztójay helyére Lakatos Gézát nevezte ki miniszterelnökké. Az okt. 15-i kiugrási kísérlet az elégtelen előkészítés, a kedvezőtlen geopolitikai helyzet és a tisztikar egy részének németbarátsága miatt meghiúsult.
A németek lemondásra kényszerítették, és családjával együtt Németországba szállították. A nürnbergi percben tanúként hallgatták ki, bíróság elé állítását sem az Egyesült Államok, sem Sztálin nem támogatta. Az 1956-os forradalmat még megérezte, ezt követően állapota rohamosan romlott. Portugáliában halt meg.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
